„Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr, és ahol talán még a kisasszonyok is rózsát nevetnek. Ott, a budavári Mesemúzeumban kezdődik a séta, amelyben még a pókok is csak mesét szőnek.” A múzeum állandó kiállításán elevenedik meg a mesék világa: itt legyőzhető a hétfejű sárkány, bevehető a sötét erdő, bárkiből lehet furfangos legkisebb királyfi.
A mesék sokszor olyan életigazságokkal foglalkoznak, amelyek függetlenül attól, hogy több száz éve keletkeztek, a mai napig életünk részét képezik – mondta Helmich Katalin, a Mesemúzeum szakmai vezetője.
János vitéz modern technológiával ötvözve
A Kiskunság szívében, Kiskőrösön van a János vitéz Látogatóközpont, ami otthont ad a mese és a valóság együttesének. A látogatók Kukorica János halhatatlan történetébe feledkezhetnek bele: a szikkadt rónától egészen Tündérországig minden végigjárható, átélhető. A gyermekek számára a látogatóközpont olyan vizuális élményt ad, amely megfoghatóvá teszi János vitéz történetét – mondta Tóth Anett, az intézmény vezetője.
Óperenciás tengernyi történet született Vecsésen
Az alkotás és a mese örömét hirdeti a vecsési emlékház. A történelmi értékű épületben a meseirodalom egyik legnagyobbja, Bálint Ágnes író, szerkesztő, dramaturg 60 éven keresztül élt és alkotott. A falak között rengeteg történet és mesealak született. Itt Mazsola túrja a földet, Kukori meg Kotkoda kapirgál a fűben rovarok után kutatva, és természetesen Frakk kergeti a macskákat.
Bálint Ágnesnek a hétköznapok egyszerű mozzanatai mind-mind ihletforrást rejtettek. Az író 1958-tól nyugalmazásáig a Magyar Televízió gyermek- és ifjúsági osztályának munkatársaként alkotott, számtalan mese és meseműsor ötletgazdája volt, az általa teremtett alakok sokunk gyermekkorát kísérték végig.
Vuk, Pom Pom és a Mézga család „otthona”
A mesés múltú hazai rajzfilmgyártás kultúrtörténete egy budapesti helyszínhez, a Hűvösvölgyhöz köthető. A – mai nevén – Pannónia Filmstúdióban születtek az első rajzfilmre álmodott mesék az 1950-es évek második felében. Az évtizedek során itt alkotott Jankovics Marcell, Nepp József, Dargay Attila és Ternovszky Béla is. Generációk nőttek fel az itt született meséken: Vuk, Pom Pom, a Mézga család és a Macskafogó történetein. Az intézmény ma tárt kapukkal várja az érdeklődőket, emlékszoba és ereklyék tárják fel a rajzfilmek múltját, jelenét, kulisszatitkait.
Ahonnan a Magyar népmesék indultak
Kecskemét is szívesen meséli saját rajzfilmtörténetét, ugyanis 1971 óta élénken részt is vesz benne. Kezdetben a Pannónia Film egyik műtermeként, a rendszerváltozást követően önálló műhelyként. A rajzfilmstúdió történetének egyik legrégebbi mesélője Mikulás Ferenc, aki mindent tud a kezdetekről, a leghosszabb ideig itt szőtt mese pedig a mindenki által jól ismert Magyar népmesék, amelynek gyártása 1977-ben indult el.
Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetője elmondta, száz epizód készült a Magyar népmesékből, a világ számtalan országában megvásárolták, a világ 120 országából 76 millió megtekintést ért el a világhálóra feltöltött mesesorozat.
Soha nem látott animáció került képernyőre
A hetvenes évek derekán, a televízió-képernyőn alig, animációban pedig sosem látott parányi lények, kicsiny vízi állatkák úsztak be a gyerekek és felnőttek mindennapjaiba a Vízipók-csodapók című mesesorozat révén.
Mikulás Ferenc szerint ezek az apró, kicsit csúnya lények belső tulajdonságaik alapján váltak szerethetővé, a víz alatti történetről szóló mesesorozatot végül 45 országban vásárolták meg, főként a keleti országok. Mint mondta, a japán császár, aki egyébként akvarisztikával foglalkozott, az egyik kedvenc sorozatának tartotta a Vízipók-csodapók történetét.
Az idén 48 éves Kecskeméti Rajzfilmstúdiót 2011-ben Magyar Örökség-díjjal jutalmazták.
A bábszínház is a mesemondás része
Kecskeméten nemcsak a palota cifra, és nemcsak a rajzfilmstúdió varázsol át egy egészen másik, csudavilágba, de még a bábszínház épülete is mesébe illő. A Ciróka hazánk egyetlen olyan bábszínháza, amelynek épülete kifejezetten a bábjáték számára épült.
A mesemondás, amennyire a képzelet és a fantázia, úgy a mindennapok és a valóság világa is, így a történetmesélés már a társadalmak szerveződésének kezdete óta a kultúra és a mindennapok fontos része, ennek egy különleges és ősi műfaját képviseli a bábművészet.
Az életre keltett Pom Pom
Szinte nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné a Csukás István álmodta és Sajdik Ferenc által életre keltett hol ilyen, hol olyan Pom Pomot. Vácott, a Mosolyalbum kiállítótérben nyomába eredhetünk Gombóc Artúrnak, Hapci Benőnek, A nagy Ho-ho-ho-horgásznak, Sajdik Ferenc terjedelmes életművének.
A grafikus-karikaturista Sajdik művészeti alkotásai mesések és beszédesek: színük, humoruk és vidámságuk ugyanis Vác város történeteit is feltárja, sőt, még az itt élőknek is tud újat mondani.